|
A Zsámbéki-medence északkeleti részén, a Nyakas-hegy oldalára felkúszva helyezkedik el Perbál. A hosszan elnyúló Nyakas-hegy ezen része már völgyekkel, dombokkal tagolt. Perbál két ilyen dombon és két völgyben helyezkedik el. A Szamárhegyi-pataktól délnyugatra eső rész Kis-Perbál.
A község magasabb pontjairól szép kilátás nyílik a medence egészére, valamint a pilisi és budai hegyekre. A látképet uraló két jellegzetes elem a Meszes (Kopasz) hegy és a Zajnát kettős csúcsa. Ez utóbbin állott a középkorban Aynard-vára
A község területén már az ókorban is laktak emberek. Ezt számos bronzkori lelet bizonyítja. Később, a rómaiak idején több virágzó villagazdaság volt ezen a részen. Az avar és honfoglalás-korból is kerültek elő leletanyagok. Perbál területe rengeteg régészeti területet tartalmaz, ez is bizonyítja, hogy itt mindig szívesen telepedtek le a különböző korok emberei. Ennek oka egyrészt kedvező geopolitikai helyzete, közel volt Aquincum, majd Buda, fontos kereskedelmi és hadi utak futottak erre, másrészt a kedvező természeti adottságok, források, patakok, jó termőföld, erdő, kőbányák mind megtalálhatók területén.
A hagyomány szerint Szent István királyunk gyóntatójáról, Perbaldus remetéról kapta nevét, aki a királytól visszavonulási engedélyt kapván, a falu jelenlegi helyén telepedett le. A szent hírében álló remetét számosan keresték fel, s lassanként ott telepedtek le körülötte. Így keletkezett a helység. Első írásos említése a XIII. századból való. Ebben az időben a francia eredetű Aynard nemzetség birtoka, akik a tatárjárás körüli időkben építik fel a már említett Aynard-várát. A török hódoltság alatt a település teljesen elpusztult. A XVIII. század első felében németek és szlovákok betelepülésével éled újjá, akiknek munkája során hamar fejlődésnek indult. A középkori alapokon felépítik a barokk templomot Szent Annának ajánlva. Ekkor épül a római katolikus Plébánia is. Nem sokkal később felépül az iskola és megkezdődik az oktatás.
A XX. század elejére virágzó nagyközség kétezernél több lakóval, jelentős iparos, kereskedő réteggel. A II. világháború előestéjén a lakosság nagyjából 80%-a német, 15%-a szlovák és körülbelül 5%-a magyar.
A háborút nagyon megszenvedte a település, 1944 Szentestéjén foglalták el az oroszok csapatok. Az 1945 februári Kitörés maroknyi túlélője Perbálon keresztül jutott ki az ostromgyűrűből, de előtte a községben is súlyos harcokat folytattak.
A háború után először a német lakosság döntő részét telepítették ki 3 ütemben Németország különböző területeire, majd a szlovák-magyar lakosságcsere keretében a szlovákság nagy része került a Dunától északra. Helyükre a Felvidék, az Északi-középhegység és az Alföld falvaiból jöttek új lakók.
Mindezekből adódóan egy rendkívül heterogén, de talán éppen ezért toleráns, befogadó közösség alakult ki.
A szocializmus időszakában döntően a termelőszövetkezet, illetve az állami gazdaság keretei határozták meg a lehetőségeket. Ezek a lehetőségek idővel a mezőgazdaságból egyre inkább az úgynevezett melléküzemágak, az ipar és az élelmiszeripar felé tolódtak. A rendszerváltást követően ezekből alakultak ki a manapság jelentős termelő és szolgáltató vállalkozások.
A rendszerváltást követően Perbál az agglomerációs települések többségével ellentétes fejlődési utat választott. Ezt az utat a visszafogottabb, kézben tartott lakóterület bevonás, a hagyományos falusi életforma lehetőségek szerinti megtartása, a kis és középüzemek letelepedésének elősegítése jellemzi. Fontos szempont a kis közösségek, egyletek, klubok működésének elősegítése. A községben német és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik. Az intenzív német kapcsolatokat jellemzi, hogy 1997-ben hivatalos partnerkapcsolatot létesített a Hessen tartománybeli Burgwald régió 5 településével. A Perbál Díszpolgára címet több német állampolgár viseli.
Az olykor nehezebb időszakokat is átélő település potenciális helyzete jó, tervei ambiciózusak, amelyeket a perbáli polgárok tudással, munkával, kitartással sikerekre visznek.
Civil szervezeteink 2001-ben: Perbál Községért Közalapítvány, Korszerűbb Iskoláért Alapítvány, Szent Anna Alapítvány, Karitász Perbál Egyesület, Létminimum Alatt Élők Egyesülete, Tűzoltó Egyesület, Sport Klub.
A Perbáli Művelődési Ház négy év kényszerszünet után l999. Szeptember l5-én kezdte újra működését. Azóta legfőbb tevékenysége a lakosság művelődési, társadalmi életének szervezése, bonyolítása, valamint a művelődés feltételeinek biztosítása. A lakosság egyre nagyobb számban látogatja a ház rendezvényeit (kézműves kiállítások, őszi zenei rendezvények, civil szervezetek rendezvényei). Hosszú távú terveinkben főleg a művelődési kisközösségek életre hívásán, támogatásán lesz a fő hangsúly.
Neves építészek tervei alapján valósult meg a falu két végén 20 év különbséggel a stílusjegyeiben hasonló lakótelep, és lakóotthon.
Tök felől közelítve jobb oldalán áll a 60 lakásos lakótelep, melyet Maros Tamás /Ybl-díjas építész/ tervezett.
Tinnye felől közelítve bal oldalon találjuk Janesch Péter / a Mesteriskola vezető építésze/ és Karácsony Tamás /Magyar Építész Szövetség elnökségi tagja/ közös tervei alapján épült lakóotthont, amely súlyos és halmozottan sérült gyermekek és enyhén sérült fiatalok számára épült. Már 1727-ben Laczkó molnár irányításával vízimalom működött Perbálon e helyen, majd zaklatott, végül hanyatló épületmaradványaiban látott lehetőséget a Tovább Élni Egyesület, melyet l989-ben alapítottak.
Az általános iskola:
A 2001/2002. Tanévben iskolába összesen l86 diák jár. A 8 évfolyamos, német nemzetiségi általános iskola alsó tagozata Jenaplan-rogram szerint dolgozik, melynek jellemzői: a természetes élettérben való beszélgetés, játék, munka és ünnep összhangja. A tantermek barátságosak, kis és nagy csoportos valamint egyéni munkára is alkalmasak. A napot körbeszélgetéssel kezdik. A 90 perces "blokkóra" sokféle, változatos tevékenységnek ad időt. Ritmikus heti tervvel dolgoznak.
A Jenaplan iskola az élet tiszteletének törvényét követi. Embertársaink iránti együttérzésre, támogatásra, kölcsönös segítségnyújtásra nevel. Ez a módszer évek óta hatékony, a felső tagozatosok tudományok iránti fogékonyságát is növeli. Az eredményes, hatékony felkészülés a továbbtanulás esélyeit is megnöveli. Iskolánkban nagy hagyománnyal rendelkező szakkörök működnek: citera, sváb tánc, fúvószene, énekkar, sportkör, képzőművészeti szakkör, kézműves szakkör.
A napközi otthonos óvoda:
Perbál község Elöljárósága 1899-es évben óvodát létesített. A vállalkozó dolgozó saját lakásában fogadta a gyerekeket. Munkájáért bért, a lakásért bérletet kapott a községtől. Az első években itt főleg gyermekmegőrzés volt, mivel nem volt képzett nevelő. Dicséretes dolog, hogy pár év múlva, 1901-ben szakképzett óvónőt alkalmaztak. Mikola Gizella 32 éven át volt községi óvónő a községünkben. Itt is nyugszik a perbáli temetőben.
Bár a kezdet óta több mint 100 év telt el, új óvoda még nem épült a községben. Mindvégig régi lakásokat alakítgattak át. Az évek folyamán több ilyen átalakított lakóházban működött az óvoda. A háború után zűrzavar uralkodott a községben. A ki és betelepülés alatt nem működött normálisan sem az iskola, sem az óvoda.
1947 tavaszán Napközi otthonos óvodát szerveztek. Itt a gyerekek étkezést is kaptak. A jelenlegi helyére az 1948/49 -és tanévben került az óvoda. Ez az épület is régi, átalakított lakóház volt. Ekkor 3 fő, óvónő, dajka, főzőnő dolgozott az óvodában. A gyerekek egy csoportban voltak. Csak az 1952/53-as évben alakították ki a 2. csoportot. Bár a gyereklétszám folyamatosan nőtt, sok felvételt utasítottak el hely és óvónő hiány miatt.1972 januárjában lett kész a 3. tanterem. Ekkor veszik fel a 3. óvónőt is. Ebben az időben a dajkákkal és a konyhai dolgozókkal együtt 9 fő dolgozik itt. A gyereklétszám viszont nagyon nő. Hiába indul be a harmadik osztály, már most van akit helyhiány miatt elutasítanak.
Az 1978/79-es tanévben kezdik el, az óvoda épületében lévő nevelői lakásból kialakítani a 4. tantermet. Ezt 1980 április 4.-én ünnepélyes keretek között át is adják, így az 1980/81-es évben végre 4 csoportban folyik az oktatás. Jelenleg is így működik az óvoda.
Mára már teljesen átalakult az óvodai oktatás. A gyermekmegőrzéstől a szakszerű nevelésig hosszú utat tettek meg. A jelenlegi óvónők szaktudása, elkötelezettsége biztosíték a jó munkára.
Sok ünnepünk közül a Szent Anna-napi templombúcsút emeljük ki, amikor az "Isten házát" ünnepeljük. A vásári forgatagnak sem szabad felednie, hogy őseink ránk hagyott templomát és hitét mi, XXI. Századi perbáliak őrizzük.
Perbál község Önkormányzata önállóan - szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve - intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
|
